Magyar szerkezettár

ó/meghalt

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ meg ⊕ hal ⊕ t[Pst.NDef.3Sg]

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

meg¹

ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

meg²

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

hal¹

tn (és ts) ige

1. (rendsz. hat-val) meghal. éhen hal; ▸ élve vagy halva ▸ halva született | ts ▸ valamilyen halált hal hősi halált hal. | <közösség> kihal(óban van). népek élnek, halnak.

2. irod (valamibe beleolvadva) elhal. hangja a szélvészbe halt.

[ fgr ]

hal²

1. vízben élő, kopoltyús ( és pikkelyes) gerinces állat. ▸ kis hal ▸ nagy hal

2. halhús. | halétel. szereti a halat.

[ fgr ]

t[Pst.NDef.3Sg]

____________________

a → az

____________________

gyerek

fn kissé biz

1. nem felnőtt személy; gyermek. | tapasztalatlan kiskorú. gyerek vagy te ahhoz. | gyerekes gondolkodású ember. ne légy gyerek!

2. szülő(k) közvetlen leszármazottja, gyermek(e). gyereke született. | a vezetéknévvel megnevezett család gyermeke. a tóth gyerek(ek). | tréf vhonnan származó, ott született férfi. falusi gyerek vagyok.

3. nép fiúgyermek.

4. biz | <felnőtt megjelöléseként.> jó gyerek az öreg. | ▸ gyerekek ▸ meghalt a gyerek, oda a komaság ▸ nevén nevezi a gyereket

[↔gyermek ]

____________________

oda

I. mut hsz

1. arra a helyre. oda tedd. | ▸ ide , oda ▸ se ide, se oda

2. abba az irányba. oda nézz, ne ide!

3. ahhoz a helyhez viszonyítva. oda már közel van a falu.

4. abba az állapotba, helyzetbe. oda jutott, hogy ...

5. ritk <lelki tevékenységet jelentő kif-ek mellett:> arra a személyre, dologra. oda se hederít.

6. nép ott. oda messze.

7. ▸ ide , oda ide vagy oda az az 1000 ft már se ide, se oda!

8. (állítm-ként) elveszett, odavan. oda az egész nyaram.

II. ik

1. meghatározott helyre, hely felé, ill. valakihez, valamihez. odamegy, odapillant, odatámaszt. | valakinek, valaminek szánva. odaköszön, odanyújt. | vmely dologra, ügyre. odafigyel.

2. kissé rég vmely ismeretlen helyen, távol. odahagy, odamarad.

3. úgy, hogy eltűnik, elpusztul. odavész, odaég.

4. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> oda-odanéz. ▸ nem oda buda! ▸ oda se neki!

[←az¹ ]

____________________

komaság

fn nép

1. a szülők és a keresztszülők közötti kapcsolat. komaságban vannak.

2. a keresztkoma tiszte. vállalja a komaságot.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4